"Csacsi, annyira büszke vagyok Rád, kibaszásból kibloggollak." - ex Skippered.
Csaba Matróz külön kiadás…
Az elmúlt napok eseményeiröl nem lenne helyes hosszasan kommunikálni. Röviden összefoglalva - némely administztracios hiba okozott egy kisebb - nagyobb zavart a rendszerben, ami a hiba felderítéséig veszályesebbnek tűnt, mint utána. Soha nem látott fej fájással feküdtem le este, ami nálam ritka jelenség. Ürhajós vacsora lett a vége ( Qualerin, Gy. sav megkötö, viz )
Levonva hát a konzekvenciát megallapithato, hogy a rendszer hiba tűrő képessége és egyen szilárdsága az idők folyamán kissé meggyengült.
A mai poszt apropója nem más, mint a Clipper Round the World vitorlás verseny rajtja hamarosan..
( a hivatalos honlap URL címe a link ajánlóban )
Nem telik bele tehát néhány nap és Csaba Matróz, kedvenc Netscape Navigatorom elindul Del-Angliábol Ausztráliába, az Edinburgh Inspiring fedélzeten.
Nagy tisztelettel és csodalattal adózom neki ezárt az elhatarozásáért. Nemcsak azért, mert azon kevesek közé sorolta át magát, akik a Morbiai játék - vitorlázás kettős szorításából kilépve ( Balaton és/vagy - Adriai turiszt regatta ), kipróbálják magukat olyan vizeken, amik egész embert kivánnak. Hanem azért, mert nekivágott, megtanulta, megcsinálta.
Kvalifikálta magát.
Igen drága barátom, te már tudod, de ha nem - hamarosan tudni fogod a mondást, amit sok sok évvel ezelött az Ágas Vári Turista ház retyójának falán olvastam elöször:
" Itt meg a legbátrabbak is összeszarják magukat".
Mert az óceán az ilyen. Amikor 5. -ik napja nem alszol, csak napi 2x 1,5 órát, gondolkodni már nem nagyon tudsz. Szürke és tompa minden. Csinálod a dolgod, és elfojtod a sírást, ülsz a vízhatlan ruhában, tudod 10 perc múlva ki kell menned és úgy érzed megszakadtál, mint a 6-os anya. De ebben ez a szép.. ( Ez is - LoL )
Amikor először látsz 8-10 méteres hullámokat, hmm. úgy érzed valaki egy vizes gödör legaljára hajított. Olyan nincs, hogy ezt hajó kibírja … gondoltam az Atlanti Óceánon, aztán megszoktam.
Amikor majd kijavul az idő és úgy érzed még sincs itt és most vége a világnak. Na az a Pepsi érzés.
Büszke vagyok Rad Csaba, drukkolok neked, és az Edinburgh Inspiringnak.
Amikor majd Ausztráliában kilépsz a fedélzetről, már egy másik ember leszel, másképp fogod látni a világot. Hiába vagy már "nem fiatal", nem ezen múlik. Az óceán mindenkin nyomot hagy. Kitörölhetetlen, örökre ott maradó nyomot. Ahogy bennem is ott hagyta a kézjegyét az Atlanti Óceán.
Kitartást kívánok neked, és hogy tudd majd élvezni (is) amikor lehet. Titkon reménykedem, hogy majd a Nagy Kaland után akarsz még vizet látni, és hajózunk majd együtt, egyszer , valahol. Öröm lesz tanulni Tőled, én most az eget karcolom, a vitorlázás későbbre halasztva.
Orgy(c)
No comments:
Post a Comment